ránéztem KicsiPárom kontaktlencsétől könnyező szemére, s elborzadtam, hogy milyen kényelmetlen is lehet az, hogy feszt nyomja a szemét egy ilyen gumilófaszka, s aztán nekiláttam sebesen álmodni.
fekszem hanyatt, a hatalmas és nehéz paplan nyomja mellkasomat, s én nagyon mereven tartom fejszerkezetemet a párnán. nyitott szemeimet maximálisan kifeszítve, pislogás nélkül őrzöm fejemen, s átadom őket a kontaktlencséknek. bal szememtől a jobb felé haladva katonás rendben cuppognak a látáserősítő szerkezetek egyik golyómról a másikra, majd le a párnára. nemcsak átlátszó sima gumilófaszkák voltak ám, akadt köztük partilencse is bőven. láttam a plafont rózsaszínben, türkizkékben, neonzöldben, s kakabarnában is egy-egy másodpercre, aztán cuppogtak is tovább az emlékezetes hangjukkal.
ébredés után is feküdtem még egy ideig meredten, s pislogtam, hátha látnám újra a színes plafont, de csak az a szúrós fájdalom maradt a kiszáradt szemgolyók miatt.